Egy szórakoztató, mégis tudományos beszélgetés vezet be minket az elemek periódusos rendszerének világába, visszatekintve a természet alapvető alkotóelemeiről alkotott régi elképzelésekre. Felidézik, hogyan képzelték az ókori görögök, hogy minden anyag négy elem – föld, levegő, tűz és víz – keveréke.
Az alkímia szerepét is boncolgatják, kiemelve, hogy annak ellenére, hogy sok elképzelésük téves volt, az alkimisták fontos megfigyeléseket és feljegyzéseket hagytak hátra. Történelmi kalandozások mutatják be a tömegmegmaradás törvényének és a kémiai reakciók megértésének fejlődését, valamint az első valóban elemként viselkedő anyagok, például a szén, a kén és a higany felismerését.
A periódusos rendszer kialakulásának folyamatát is bemutatják: hogyan rendezte Mengyelejev az elemeket tömegük és hasonló kémiai tulajdonságaik alapján, valamint milyen történelmi személyiségek – például Lavoisier és Rutherford – járultak hozzá a rendszer fejlődéséhez.
Foglalkoznak a nemesgázok csoportjával is, kifejtve, hogy miért viselkednek olyan „különc” módon más elemekhez képest. Felvetik az élet szilíciumalapú lehetőségét is, utalva a tudományos fantasztikum világára. A beszélgetés végére a modern kvantumfizika is terítékre kerül, amely megmagyarázza az elemek kémiai hasonlóságainak mélyebb okait, az elektronhéjak szerkezetét és a hullámtermészet szerepét.
Külön érdekességként szóba kerül, hogy a laboratóriumokban hogyan sikerült idővel új, nem természetes elemeket létrehozni, és ezek hasznosságának kérdése is felmerül – de a válaszokat a következő részre tartogatják.
