Az összeállítás húsz olyan videójátékos pillanatot gyűjt össze, amikor a fejlesztők pontosan tudták, hogy a játékosok megpróbálják feszegetni a rendszer határait vagy extra lehetőségeket keresnek. Ezekben az esetekben előre gondolkodtak, és rejtett válaszokat, extra párbeszédeket vagy poénos easter eggeket kódoltak a játékukba.
Felmerülnek olyan kérdések, hogy vajon miért vállalnak fel a fejlesztők ennyi pluszmunkát olyan helyzetekre, amelyekkel a játékosok nagy része soha nem is találkozik? Külön figyelemre méltó az, ahogy a stúdiók néha szó szerint beépítik a játékba a játékosi kíváncsiságra és csínytevésre adott reakciókat, például saját név hangos kimondását, illetlen szavakhoz kapcsolódó tréfákat vagy meglepő játékmechanikákat.
A válogatás változatos példákon keresztül mutatja be, mennyire mélyen ismerik a fejlesztők a közönségüket, akár egy rossz döntés következményein, akár egy kísérletező kedvű pillanat díjazásán keresztül. Felvetődik a kérdés, hol húzódik a határ a haszontalan, mégis örömteli apróságok és a komoly játékbeli választási lehetőségek között.
