A Federal Reserve döntése, miszerint ismét nem változtatja meg az alapkamatot, komoly vitákat vált ki a gazdaságpolitika frontvonalain. Elemzők rámutatnak, hogy két Fed-tisztviselő is ellenezte a döntést, ami ritka eseménynek számít, hiszen évtizedek óta nem fordult elő hasonló. Felvetődnek olyan kérdések, hogy a jelenlegi gazdasági adatok – mint például a friss GDP-növekedés és az infláció – indokolják-e a kamatszint fenntartását, vagy ideje lenne a csökkentésnek.
A politikai nyomás is erősödik, Donald Trump elnök folyamatosan sürgeti Jerome Powell Fed-elnököt a kamatvágásra, különösen a közelgő tarifahatáridők és a gazdasági mutatók tükrében. A piaci szereplők figyelme a közelgő kereskedelmi tárgyalásokra és a vámemelésekre is összpontosul, amelyek bizonytalanságot csempésznek a gazdasági kilátásokba. Az amerikai–brazil kereskedelmi kapcsolatok, Trump Brazíliához fűződő viszonya, valamint az India elleni vámemelési fenyegetések tovább bonyolítják a helyzetet.
Felmerül a kérdés, hogy a tőzsde számára valóban a kereskedelmi megállapodások konkrét tartalma számít-e, vagy már önmagában a határidők teljesítése is elegendő a piaci optimizmushoz. Az AI-szektor szárnyalása, a nagyvállalatok extrém értéknövekedése, valamint a világgazdasági bizonytalanság mind hozzájárulnak ahhoz a komplex képhez, amelyben a Federal Reserve, a Fehér Ház és a nemzetközi szereplők keresik a helyüket.
