Az amerikai jegybank, a Fed közelgő kamatcsökkentéseire figyel most minden elemző, befektető és közgazdász, akik főként Jerome Powell elnök megnyilatkozásait lesik a várható további lépések irányáról. Egy friss felmérés szerint az egykori Fed-tisztviselők körében megosztott a vélemény arról, hogy idén pontosan hány csökkentés várható, miközben a piac némileg több beavatkozásra számít.
Az aktuális gazdasági helyzettel kapcsolatos bizonytalanságot a munkaerőpiac gyengülése és a vegyes konjunkturális mutatók is fokozzák. Míg egyes szektorok stabilitást mutatnak, például az egészségügy, más területeken egyre érezhetőbb a lassulás. Ezzel párhuzamosan az inflációs adatok sem egyértelműek – mind a fogyasztói, mind a termelői árak emelkedése új kihívásokat hordozhat magában.
Fókuszba került a Fed függetlenségének kérdése, különösképpen az elnöki poszt utódlása körüli találgatások fényében. Egyes felmérések szerint Christopher Wallert tartják a legalkalmasabbnak, mivel várhatóan önálló döntéseket hozna, távol tartva magát a politikai befolyástól. Ez a függetlenség érzékenyen érintheti a piacok jövőbeli bizalmát és a kamatdöntések kiszámíthatóságát.
A videó részletesen bemutatja, hogyan reagálnak tipikusan a részvénypiacok egy ilyen kamatcsökkentési ciklus kezdetén, visszatekintve egészen 1970-ig. Különböző forgatókönyveket vázol fel, aszerint, hogy a vágás recesszió közepette vagy azt megelőzően történik-e – ezek a részvénypiaci hozamokban jelentős különbségekhez vezethetnek. Kiemelten említik a legfontosabb piacfigyelő szinteket, például a Russell 2000 és a KBW Bank indexet, valamint hangsúlyozzák a vállalati hitelezési kockázatok jelentőségét.
Számos nyitott kérdés vár még válaszra: vajon elég lesz-e a mostani lépés a gazdaság támogatására, vagy túl kevés, esetleg túl késő a Fed lépése? Milyen következményekkel járhat a jegybank függetlenségének megingása? Mire kell leginkább figyelnie azoknak, akik a tőkepiacokon vagy a munkaerőpiacon szeretnének helyesen dönteni a következő hónapokban?
