Mitől olyan szélsőségesek és változatosak a világegyetem időjárási jelenségei? Az anyag bevezetésként a Nap megdöbbentő erejét és szerepét mutatja be: a csillag intenzív energiakibocsátásait, évről évre ismétlődő mágneses ciklusait, valamint azt, miként járul hozzá a Föld és más bolygók körüli környezet kialakításához. A Nap külső régióinak extrém hőmérsékletei, a napszél és a koronakidobódások hatása rejtélyeket tartogatnak a tudósok számára.
Kitér a hőforrások és légkörök szerepére a bolygók időjárásában, különös tekintettel a gázóriásokra, mint a Szaturnusz és a Neptunusz. A Cassini űrszonda felfedezései segítségével bepillantást nyerhetünk a Szaturnusz gyűrűinek eredetébe, a holdak – például az aktív Enceladus – titokzatos geológiájába, illetve abba, hogyan kerülhet folyékony víz a Naprendszer más részeire.
A Földhöz hasonló és rendkívüli körülményeket vizsgál a videó: szó esik az ‘arany középútról’ (Goldilocks-zóna), amely a lakhatóság kulcsa. Más bolygók vagy exobolygók példái – ahol gyémánt vagy rubin hull az égből, extrém hőmérsékletek, szuperszonikus szelek, sőt, lávaeső tapasztalható – árnyalják az időjárásról alkotott képet.
Kiemelt kérdések merülnek fel: mi okozza a gázóriások belső hőforrását, mit tudhatunk meg a Cassini által végzett kockázatos közelrepülésekről, mit jelent egy 350 éve tomboló vihar a Jupiteren az univerzum szélsőségei között, és vajon találkozhatunk-e valaha máshol is életet támogató feltételekkel?
