Az univerzum távoli zugaiba tekintve a csillagászok új célpontot tűztek ki: a földszerű exoholdak keresését. Olyan égitestek után kutatnak, amelyek esetlegesen megfelelő körülményeket biztosíthatnak az idegen élet számára. A kutatás középpontjában olyan gázóriás bolygók állnak, amelyek saját csillaguk lakhatósági zónájában keringenek.
Megfigyelések során izgalmas kérdések merülnek fel. Lehetnek-e ezeknek az óriásbolygóknak nagy óceánokat rejtő holdjai, amelyeken az élet kialakulhat? Az egyik elemzett objektum, a Jupiter-méretű Kepler-86b, jó eséllyel adhat otthont ilyen holdaknak, de a részletes vizsgálatok még folynak. A csillagászati mérések egyelőre nem mutattak ki egyértelmű jeleket holdak jelenlétére, ám az űrtávcsövek – például a NASA által felbocsátott TESS – új lehetőségeket nyitnak a kutatásban.
További kérdések is napirendre kerülnek: vajon a lakhatósági zónán túl elhelyezkedő, jeges felszínű holdak, mint a Szaturnusz Enceladus nevű kísérője, szintén rejthetnek életet? A felszín alatti meleg, folyékony óceánok és hidrotermális kürtők egyedülálló biológiai lehetőségeket kínálnak. Vajon az ilyen exoholdak a galaxisban széles körben megtalálhatók lehetnek, és bennük is feltételezhető az élet jelenléte?
