Az Excel-gyakorlat során egy raktárkészlet-adatbázissal dolgozva különböző adatkezelési és -elemzési feladatokra keresünk megoldást. Első lépésként a nyers adatokat egy strukturált, névvel ellátott táblázattá kell alakítani, amely elősegíti az átláthatóságot és a későbbi számításokat.
Többek között ki kell számítani a készlet teljes értékét, amelyhez a termékek darabárát és a készleten lévő mennyiséget szorozzuk össze. Ezeket az adatokat megfelelően kell formázni, például pénznemre, illetve két tizedesjegy megjelenítésére.
Külön figyelmet érdemel a készletszinthez kapcsolódó riasztási rendszer kialakítása: ha az aktuális készlet mennyisége az előírt minimum alá csökken, azt egy „sürgős” státusz szóval kell jelezni. Továbbá felmerül a kérdés, mely esetekben és mekkora mennyiséget szükséges újrarendelni, főleg az „A” kategóriás termékeknél.
A vizuális kiemelés sem maradhat el: feltételes formázással, például piros háttérrel azonnal feltűnővé válik, ha sürgős az aktuális termék, vagy zöld színnel ki lehet emelni a készletérték legnagyobb számait.
Az adatelemzés csúcspontja két különböző pivot tábla létrehozása. Ezek segítségével pillanatok alatt meghatározható a kategóriaszintű minimum, maximum vagy éppen átlagos ár, illetve összegezhetők a készletek értékei termékcsoport és kategória szerinti bontásban. Milyen szempontok szerint célszerű csoportosítani vagy összesíteni az adatokat, és milyen következtetések vonhatók le ezekből?
