Az európai védelmi politika újra reflektorfénybe került, miután Oroszország agressziója és az Egyesült Államok Európa iránti stratégiai közömbössége aggodalmakat keltett a kontinens biztonságával kapcsolatban.
Az EU-ban egyre hangosabbak azok a felvetések, amelyek egy közös európai hadsereg vagy legalábbis egy önálló katonai erő kialakítását sürgetik. A legfrissebb javaslat egy 100 ezer fős állandó európai haderő létrehozásáról szól, amely hosszú távon akár az amerikai csapatokat is pótolhatná, ha a NATO háttérbe szorulna.
A történelmi előzmények is terítékre kerülnek: az 1950-es és 1960-as évek kísérleteitől, amikor Franciaország és más tagállamok már próbálkoztak hasonlóval, egészen a közelmúltig, amikor új javaslatokat tettek a közös biztonságpolitika erősítésére. Ezek a próbálkozások azonban rendre elakadtak a tagállamok eltérő érdekei vagy a NATO elsőbbsége miatt.
Felmerül a kérdés, hogy vajon egy teljes körű közös hadsereg vagy inkább egy politikai döntéshozó testület – például egy új, uniós biztonsági tanács – lehet a járható út. Az utóbbi ötlet szerint az EU legerősebb országai és az Európai Parlament vezetője vállalnák a fő döntéshozói szerepet, miközben lehetőséget adnának az Egyesült Királyság bekapcsolódására is.
A videó számos dilemmát tárgyal: Mennyire reális egy „kétsebességes Európa” a védelmi kérdésekben? Hogyan lehet egyensúlyt találni a nagyhatalmak és a kisebb tagállamok közötti érdekek között úgy, hogy az európai egység ne sérüljön? Ezek a kérdések továbbra is nyitottak, és a társadalmi, politikai viták középpontjában állnak.
