Az európai technológiai szektor gyakran a lemaradás példájaként jelenik meg a médiában, különösen az amerikai és kínai óriáscégekkel szemben. Mindössze négy európai vállalat található a világ ötven legnagyobb technológiai cége között, és a kontinens startup-ökoszisztémája is kihívásokkal küzd.
A háttérben több ok is húzódik: egyrészt az európai szabályozás – például a GDPR vagy a digitális piacokról szóló jogszabályok – védik a fogyasztókat, de akadályozzák a helyi cégek gyors növekedését. Másrészt az alacsonyabb magán- és állami beruházás is fékezi a fejlődést, hiszen a tőke lassabban áramlik országok között az EU-n belül, mint például az USA-ban az államok között.
Az utóbbi években azonban jelentős fellendülés indult az európai tech szektorban: nőtt a munkahelyek száma, a védelmi iparba irányuló befektetések is növekedtek, és egyre több kormány próbálja megtartani a tehetségeket. Nemzetközi példák – köztük Németország és Portugália AI fejlesztései, illetve Párizs startup központja – is azt jelzik, hogy az EU komolyan veszi a kihívást, és új lendületet ad a technológiai fejlődésnek.
További kérdéseket vet fel, hogy ezek az új kezdeményezések elegendőek lesznek-e a globális lemaradás ledolgozásához, és hogy hosszú távon sikerül-e áttörni az európai technológiai piac jelenlegi korlátait.
