Az alkotó egyedülálló kihívást vállal: Indonézia egyik legnehezebb utcai munkáját, a ‘silverman’ szerepét próbálja ki, amelyben teljes testüket ezüst festékkel borítják be, és a megélhetésüket a forgalomban részt vevő autósoktól kapott pénzadományokból szerzik. Már az első percekben kiderül, hogy a megtalálásuk sem egyszerű, hiszen a silvermanek gyakran hajléktalanok, és nehezen tudnak helyet és időpontot egyeztetni, így sokáig bolyonganak Jakartában, mire sikerül kapcsolatba lépniük velük.
Különlegesen nyitott, barátságos helyiekkel találkoznak, akik segítik az alkotót a felkészülésben: a festékek kiválasztása, ruházkodás, és a legfontosabb praktikák elsajátítása is szóba kerül, miközben a munka kockázatai – például a rendőri ellenőrzések miatt fennálló bizonytalanság – is előkerülnek. Felvetődik a kérdés: milyen motivációk vezetnek valakit ehhez a nehéz, megterhelő életmódhoz, valamint milyen társadalmi szervezetek és szabályok befolyásolják a mindennapjaikat?
Amíg az alkotó átéli a „silvermanek” mindennapi gondjait – a hőséget, bőrproblémákat, fizikai fáradtságot, vagy az illegális munka kiszolgáltatottságát –, személyes beszélgetések során megismerjük szereplőik családi hátterét, nehéz döntéseit, valamint azt is, milyen lehetőségeik vagy épp akadályaik vannak a boldogulásban. Külön izgalmas témaként kerül elő a társadalmi megítélés, a megélhetés legalitása és a civilek hozzáállása is.
