Az Európai Központi Bank komoly kihívással néz szembe: a Tether nevű, dollár alapú stabilcoin egyre nagyobb teret hódít, amivel párhuzamosan az euró szerepe és jelentősége csökken a globális kriptogazdaságban. A Tether óriási állományokat tart amerikai államkötvényekben, ezáltal közvetett módon az Egyesült Államok pénzügyi befolyását is növeli Európában és világszerte.
Az európai szabályozók a MIKA rendelettel válaszolnak erre a kihívásra, amely célzottan akadályozza a nem euróban denominált stabilcoinok, elsősorban a USDT forgalmazását. A bevezetett szabályok – például a szigorú napi tranzakciós limit és a pénzügyi tartalékokra vonatkozó követelmények – már most jelentősen visszavetették az amerikai dollár alapú stabilcoinok forgalmát az EU piacain.
Közben az Egyesült Államok éppen ellenkező stratégiát alkalmaz: a Genius Act révén ösztönzi és megerősíti a dollár alapú stabilcoinokat, újabb vásárlókat teremtve az amerikai államkötvényeknek, és így tovább mélyíti a dollár globális pozícióját. Ez a két, alapjaiban eltérő szabályozói szemlélet egyre kiélezettebb valutaháborút eredményez az Atlanti-óceán két partján.
A fókusz központjában a Tether áll, amely tudatosan kerüli az európai és amerikai szabályozók látókörét, offshore központból működik, és jelentős mennyiségű aranyat, Bitcoint, valamint más biztonsági tartalékokat is felhalmozott. Az európai döntéshozók számára a Tether jelképpé vált: ha sikerül letörni befolyását, példát statuálhatnak minden stabilcoin kibocsátó felé.
Felmerül azonban a kérdés: vajon képes lesz-e Európa valóban önálló digitális pénzügyi infrastruktúrát kiépíteni, vagy a dollár dominanciája tovább íródik a kriptoeszközök piacán is? A digitális euró, a Pontis és az AIA infrastruktúra fejlesztései, valamint az új banki stabilcoin projektek mind ebben a szorításban formálódnak. Az elkövetkező hónapok eseményei – köztük szabályozói határidők, új technológiák és piaci lépések – kritikusak lesznek abban, hogy eldőljön, ki irányítja a digitális pénzügyi világot a következő évtizedekben.
