Uniós tisztviselők és ENSZ-képviselők Dániában találkoztak, hogy megvitassák az EU menedékkérőkkel kapcsolatos rendszerének kiszervezését harmadik országokba. A beszélgetések középpontjában olyan új irányzatok állnak, mint az Albániában létrehozott visszaküldési központok vagy az EU-ból kívül eső biztonságos országokban történő menedékkérelmi eljárások.
Az utóbbi időszakban egyre több uniós tagállam fogalmaz meg igényt a migrációs felelősség áthelyezésére, a társadalmi nyomás és az illegális migráció kezelése érdekében. Az Észak-Afrikával, Törökországgal, vagy Egyiptommal kötött több milliárd eurós megállapodások és az olasz–albán menekültügyi egyezmény is mintaként szolgálhatnak a jövőbeli uniós politikához.
Az Európai Bizottság javaslatot tett a biztonságos harmadik ország fogalmának kibővítésére, amely megkönnyítené a tagállamoknak, hogy menedékkérőket küldjenek vissza olyan országokba, ahol korábban nem jártak. Ugyanakkor ezt a koncepciót számos civil szervezet és baloldali EP-frakció élesen kritizálja, arra hivatkozva, hogy az EU így elkerülné jogi kötelezettségeit.
A költségek, a jogi viták, valamint a harmadik országokkal kötendő megállapodások hosszú távú hatásai mind kérdéseket vetnek fel arról, hogy a menedékjogi kiszervezés mennyire lehet hatékony és igazságos megoldás a migrációs nyomás kezelésére az EU-ban.
