Az utóbbi hetekben öt európai ország közösen szólította fel az Európai Bizottságot, hogy szigorúbb kereskedelmi intézkedésekkel válaszoljon Kína növekvő exportfölényére. Ez a lépés egy hosszabb folyamat része, amely során az európai export csökken, míg a kínai import jelentősen nő a kontinensen.
Felmerül a kérdés, hogy mi okozza az egyre növekvő feszültséget az EU és Kína gazdasági kapcsolataiban. A háttérben egyrészt Kína tartós és hatalmas kereskedelmi többlete, illetve az európai gazdasági helyzet változása áll. A politikusok most jobban aggódnak ezek miatt, különösen mióta az Egyesült Államok korlátozásai áttételesen az európai piacokat is érintik.
Az európai döntéshozók különösen érzékenyen reagálnak arra, hogy Kína komoly versenyhelyzetet teremt olyan területeken, mint az autóipar vagy a zöld technológiák. Ezek az iparágak nemcsak gazdasági, hanem társadalmi és politikai szempontból is kritikus jelentőséggel bírnak Európában. A kínai elektromos autók és napelemek térnyerése, illetve a kritikus nyersanyagok területén kialakult európai függőség új stratégiák kidolgozására kényszeríti az EU-t.
Mindezek mellett még az sem egyértelmű, hogy mely iparágak számítanak valóban stratégiai jelentőségűnek, mivel a tagállamok megosztottak ebben a kérdésben. A videó rávilágít arra is, hogy a kínai kihívás kezelése nem lesz fájdalommentes, hiszen bármilyen védőintézkedés növelheti az importköltségeket és kiválthatja Kína retorzióit. Felvetődik a dilemma: lehet-e hatékonyan védekezni a kínai gazdasági túlsúly ellen, miközben az európai fogyasztók és vállalatok is árnövekedéssel és piaci korlátozásokkal szembesülhetnek?
