Izrael gázai katonai offenzívája egy közeledő diplomáciai válsághoz vezetett az európai országok között, miközben egyre erőteljesebb nemzetközi reakciókkal találja szemben magát. Az utóbbi napokban az EU felülvizsgálta kereskedelmi egyezményeit Izraellel, több ország – köztük az Egyesült Királyság – felfüggesztette az Izraellel folytatott tárgyalásokat, és szankciókat is fontolgat.
Különböző európai országok eltérően reagáltak: míg Németország, Ausztria és Magyarország hosszabb ideig kitartott a támogató álláspont mellett, addig Spanyolország és Írország már korábban hangot adott a palesztin állam elismerésének szükségessége mellett. Ezek a nézetkülönbségek újabb repedéseket eredményeztek az uniós egységben.
Társadalmi szinten is érzékelhető az elmozdulás: egyre több európai választó bírálja Izrael gázai lépéseit, és az emberek körében erősödik a követelés a humanitárius segítségnyújtás iránt. Egyes vezetők retorikája is jelentősen szigorodott, sőt, olyan kijelentések is elhangzottak, amelyek kifejezetten elítélik az izraeli politikát.
Komoly aggodalmak merültek fel az izraeli hadművelet céljaival kapcsolatban is – többen attól tartanak, hogy a jelenlegi fellépés akár emberiesség elleni bűntettnek vagy népirtásnak is minősülhet. Eközben egyes vezetők és intézmények (például az ENSZ) a gázai civil lakosság súlyos szenvedésére és az éhínség veszélyére figyelmeztetnek, miközben a humanitárius segélyszállítmányok bejutását is korlátozzák.
