2024-ben az Európai Unió és a Perzsa-öböl hat arab államát tömörítő Gulf Cooperation Council (GCC) először tartott közös csúcstalálkozót, ezzel új szintre emelve a két blokk közötti együttműködést. Az eseményeket nagyrészt az Egyesült Államok globális kereskedelmi háborúja és a geopolitikai instabilitás ösztönözte, amelyhez az EU és az Egyesült Arab Emírségek közötti szabadkereskedelmi tárgyalások is kapcsolódnak.
Történelmi szempontból a két fél kapcsolatait már 1989 óta együttműködési megállapodás szabályozza, de a szabadkereskedelmi tárgyalások politikai-kulturális különbségek miatt hosszú időre megszakadtak. Ezekben az években többször indultak újra gazdasági fókuszú párbeszédek, azonban az emberi jogi kérdések mindig feszültséget jelentettek.
Az utóbbi két évben a partnerség látványosan erősödött. Ebben fontos szerepet játszik a gazdasági közeledés – különösen Kína és India térnyerésének árnyékában –, valamint energetikai, infrastrukturális és közlekedési projektek, mint például az IMC folyosó.
Kihívást jelent, hogy az EU és a GCC tagállamai több külpolitikai kérdésben (például az orosz-ukrán háború vagy a közel-keleti konfliktusok) eltérően foglalnak állást. Mindeközben az unió egyre inkább hajlandó kompromisszumot kötni emberi jogi területen a gazdasági előnyök reményében.
Külön érdekesség, hogyan jelenik meg a kereskedelmi, diplomáciai és médiapolitikai sokszínűség az együttműködésben, illetve hogy a globalizáció új kihívásaira milyen multilateralista válaszokat keresnek a felek.
