Az Ethereum staking lehetőséget kínál arra, hogy a felhasználók zárolják kriptovalutájukat, cserébe pedig jutalmakat szerezzenek, és támogassák a hálózat biztonságát. Ez azonban jóval összetettebb folyamat, mint amilyennek elsőre hangzik.
Világszerte több ezer számítógép futtatja az Ethereum szoftverét, ezek közül pedig egy részük úgynevezett validátor, akik blokkokat állítanak össze és javasolnak a hálózatnak. A validátorok azonban nemcsak blokkokat javasolnak, hanem ellenőrzik is egymás munkáját, így biztosítva a hálózat integritását és decentralizációját.
A validátorrá válás feltétele 32 ETH letétbe helyezése, ami arra ösztönzi a résztvevőket, hogy felelősségteljesen viselkedjenek. A rendszer lottószerűen választ validátort új blokkokhoz, és a nyerési esélyt a stakelt ETH mennyisége határozza meg, ugyanakkor a teljes decentralizáció fenntartása érdekében nem szerencsés, ha túl sok ETH egy kézben összpontosul.
Azok számára, akik nem rendelkeznek 32 ETH-val, vagy nem szeretnék saját maguk menedzselni a technikai részleteket, léteznek staking poolok is. Ezek lehetővé teszik, hogy több befektető egyesítse ETH-ját, és arányosan osszák meg a jutalmakat, miközben különböző kockázatok és kompromisszumok is felmerülnek a bizalom és centralizáció terén.
A staking folyamata során különféle büntetések is érvénybe léphetnek: súlyosabb szabálysértések után elkobozhatják a stake egy részét (slashing), míg enyhébb kihágások csupán jutalomvesztéssel járnak.
Érdekes kérdés, hogy a decentralizáció hogyan őrizhető meg a stake poolok és központosított tőzsdék elterjedésével, miközben a résztvevők által vállalt kockázatok és potenciális jutalmak folyamatosan változnak. A videó az Ethereum decentralizált működésének motivációit és működési logikáját is körbejárja, valamint felveti, miként változott a rendszer a bányászat korszakához képest.
