Hat napon át egyedül, hátizsákkal járja be az utazó Észak-Luzon vidékeit, amelyek többsége kimarad a tipikus turistaútvonalakból. Felkeres szinte érintetlen, szürreális tájakat, régies spanyol negyedeket, színpompás templomokat, eldugott vízeséseket és különleges barlangokat.
Egyszerre ismerkedik meg helyiekkel, fedez fel váratlan helyszíneket, és próbálja ki magát különböző kihívásokban: lóháton vagy motorral járja a vidéket, új ételeket kóstol, részt vesz extrém programokon, például homokdűnéken száguld és sandboardozik.
Néhány látványossághoz nehéz az odajutás, sőt, néhol szokatlan akadályok nehezítik az útját – legyen szó lezárt utakról, váratlan időjárásról vagy indokolatlanul magas belépődíjakról. Ezek a pillanatok elgondolkodtatják arról, hogy milyen is a valódi turizmus az ország kevésbé ismert vidékein.
Mindeközben közvetlenül mutatja be a helyiek életét, az együttműködés és a segítőkészség mindennapjait, amelyek emberközelivé és személyessé teszik az utazást. Felmerül a kérdés: érdemes-e az ismert helyek helyett az eldugott régiókat választani, és mennyire élvezhető így az utazás?
