Dél-Koreában született Christina Chapman története egészen az amerikai informatikai cégek világáig vezet, ahol egyedülálló módon kapcsolódott be egy nemzetközi, hamis munkaerőhöz köthető bűncselekménybe. Bár sosem vágyott kémhistóriák világába, mégis belekeveredett egy rendkívül összetett rendszerbe, amelyet a forgatókönyv leírása szerint a világ egyik legizoláltabb országa, Észak-Korea irányított.
Felmerül a kérdés, hogyan képes Észak-Korea éveken keresztül titokban alkalmazottakat szervezni, akik amerikai cégeknél dolgoznak, valódi amerikai személyazonosságokat, AI-gyártású önéletrajzokat és hamisított dokumentumokat felhasználva? A film betekintést enged abba, milyen réseken és hanyagul ellenőrzött munkaerő-felvételeken keresztül kerülhetnek hamisított alkalmazottak a Fortune 500-as vállalatokhoz is.
Az eseményeket Chapman laptopfarmja köti össze, ahol tucatjával működtek amerikai vállalati laptopok, távoli eléréshez beállítva, így az észak-koreai fejlesztők úgy dolgozhattak, mintha az Egyesült Államokból jelentkeztek volna be. A történet hátterében személyes motivációk, kényszerhelyzetek és a bűnszervezet módszereiben rejlő új technológiai lehetőségek is felbukkannak.
Vajon hogyan reagáltak az amerikai hatóságok, amikor döbbentek rá a valódi összefüggésekre, és milyen hatással volt mindez az áldozatok életére? Különösen izgalmas, hogy a lebuktatott rendszer nem egyedülálló, és a film felveti a kérdést: Mennyire felkészült az amerikai vállalati és jogi rendszer az ilyen kifinomult kiberbűnözés felismerésére?
