Ez az úti beszámoló Észak-Koreába kalauzol, ahol a szerzők egyedülálló lehetőséget kapnak arra, hogy bepillantást nyerjenek az ország mindennapjaiba és zárt világába. Már az első percektől feltűnik, hogy Phenjanban különös kontrasztok uralkodnak: modern luxuséttermek és áruházak sorakoznak az egyszerű lakóházak és szerényebb életvitellel szemben.
A nap során ellátogatnak egy forgó étterembe, ahonnan lenyűgöző panoráma tárul a fővárosra, majd részesei lehetnek egy taekwondo bemutatónak, amely Észak-Koreában nem csupán sport, hanem a nemzeti identitás és büszkeség szimbóluma is. A házigazdák hangsúlyozzák az önellátás eszméjét, bemutatva például egy hatalmas, egész várost ellátó üvegházat, amely egykor repülőtérként üzemelt.
Az út vidékre vezetve éles ellentétet tár fel a fővárosi fényűzéssel szemben: a falusi élet jóval szerényebb, a modern gépesítés helyett főként kézi munkában dolgoznak a helyiek. Ez a mindennapi élet egyszerűsége számos kérdést vet fel az ország gazdasági helyzetével kapcsolatban.
A modern élet egy másik aspektusa a helyi áruház és a vásárlási lehetőségek feltérképezése, ahol az árukínálat és az árak a látogatók szerint inkább az elit rétegeihez igazodnak. Felmerül a kérdés, mennyire tükrözi mindez az átlagos lakosok valóságát, illetve mennyire szól inkább a külvilág vagy a befolyásos körök igényeinek.
Az élmények útján haladva a vendégek személyes benyomásokkal és számos megválaszolatlan kérdéssel gazdagodnak az ország mindennapjait és társadalmi berendezkedését illetően. Észak-Korea továbbra is megőrzi rejtélyét, s a hétköznapi pillanatok mögött is folyamatosan jelen van a kérdés: mi a valóság és mi a propaganda ebből az összetett világból?
