Dél-Afrika áramellátása az ESKOM nevű állami monopólium köré épült, amely a 20. században az ország iparosodásának motorjaként szolgált. A kezdeti években a gazdasági fellendülés és a bányászat igényei miatt robbanásszerűen nőtt az áramfogyasztás, ami hatalmas beruházásokat és optimalizálási kísérleteket követelt meg. Az állami irányítás és a „state capitalism” filozófiája hosszú távon alakította az energiarendszer működését, miközben politikai és gazdasági fordulatok sorát élte át az ország.
Az energiarendszer hosszú távú kihívásait több tényező okozta. A túlárazott beruházások, elhibázott előrejelzések, alultervezett tartalékok, valamint az ipari fejlődés és társadalmi átrendeződés mind hozzájárultak ahhoz, hogy a valaha stabilnak hitt rendszer rendszeresen zátonyra fussanak. A privatizáció, szerkezeti átalakítási kísérletek, korrupciós ügyek, valamint hozzá nem értő projektmenedzsment is tovább mélyítette az energiaválságot.
Súlyos strukturális bajokkal is szembesül az ország: a szénalapú energia ára már nem versenyképes, miközben a váltás a megújulókra heves politikai, gazdasági és szociális ellenállásba ütközik. Hosszú évek óta ismétlődő áramkimaradások (load-shedding), vádak szervezett bűnözésről az ESKOM vezetésében, és nem utolsó sorban a modernizációs kísérletek rendre kudarcba fulladnak. Mindez alapvető kérdéseket vet fel a jövő dél-afrikai energiapolitikájával és gazdaságának fenntarthatóságával kapcsolatban.
Lehetséges kiutak, alternatív energiák, társadalmi igazságosság és külső befolyás – ezek a témák mind jelentős hangsúlyt kapnak a történetben, miközben a narrátor végigvezeti a nézőt az ország energiaválságának és az ESKOM sorsának döntő pillanatain. Megismerhetjük, milyen politikai, társadalmi és üzleti ellentétek feszítik meg az energiaátmenetet, és milyen hosszú távú kockázatokkal kell Dél-Afrikának szembenéznie.
