Az Egyesült Államok Képviselőházának Ellenőrző Bizottsága több mint 33 000 oldalnyi Jeffrey Epstein-aktát tett közzé, amelyet a CNN újságírói is elemzés alá vettek. A hatalmas dokumentummennyiségben elsősorban repülési naplókat, bírósági beadványokat és megfigyelési felvételeket találtak.
Egyes képviselők szerint azonban ezeknek az iratoknak a nagy része már korábban is elérhető volt, így sokan kétségüket fejezték ki afelől, hogy valóban új információk kerülnének napvilágra. A Demokrata és Republikánus Párt egyes tagjai között vita bontakozott ki arról, hogy a közzétett anyagok csak töredékét képezik a valójában létező Epstein-dossziénak.
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy többen – köztük Epstein áldozatai is – átláthatóságot és a teljes dokumentáció nyilvánosságra hozatalát követelik. A politikai csatározás középpontjában az a kérdés áll, vajon sikerül-e kikényszeríteni a még titkosított akták nyilvánosságra hozatalát, illetve valóban tartalmaznak-e eddig ismeretlen személyekre, tanúvallomásokra vagy bizonyítékokra utaló anyagokat az iratok.
A történet hátterében olyan dilemmák húzódnak meg, mint a bűnügyi vizsgálatok átláthatósága, a politikai érdekek és a titkosítás szükségessége. Az is kérdéses, hogy mekkora tér nyílik a nyilvánosság számára az elhallgatott vagy elhallgatni kívánt információk megismerésére, és hogyan fogja mindezt kezelni a Kongresszus és a közvélemény.
