Jeffrey Epstein áldozatai újra megszólalnak, és súlyos vádakat fogalmaznak meg az Igazságügyi Minisztérium (DOJ) működésével kapcsolatban. Ezek az áldozatok rámutatnak arra, hogy az intézmény elsődlegesen gazdag és befolyásos férfiak védelmét helyezi előtérbe, valamint arra törekszik, hogy ezen személyek neveit eltávolítsa a nyilvánosságra szánt dokumentumokból.
Felmerül a kérdés: Mennyire átlátható a DOJ eljárása? Az áldozatok teljes körű átláthatóságot és minden Epstein-aktához való hozzáférést követelnek, csak a szükséges adatok kitakarásával.
Vitás pont az is, hogy a grand jury anyagainak közreadása mennyiben tudja enyhíteni a társadalomban felmerülő bizalmatlanságot. Sokan úgy vélik, hogy ez csupán csekély része annak az információnak, ami valójában rendelkezésre állhat.
A parlamenti folyamatok is lefékeződtek: A republikánus és demokrata kongresszusi tagok közötti egyeztetések ellenére késik a DOJ teljes Epstein-aktájának nyilvánosságra hozása iránti hivatalos követelés (subpoena). Ez újabb kérdéseket vet fel a nyomozás és az igazságszolgáltatás működésével kapcsolatban.
Sokak figyelmét felkeltette az is, hogy Ghislaine Maxwellt, a már elítélt szexkereskedőt, szokatlanul gyorsan és kedvezményesen helyezték át egy sokkal kevésbé szigorú texasi börtönbe, közvetlenül azután, hogy két hosszabb találkozót folytatott a DOJ egyik vezető tisztviselőjével. Felmerül a kérdés: Vajon Maxwell együttműködése, illetve Donald Trumphoz és más befolyásos személyekhez fűződő kapcsolatai befolyásolták-e ezt a döntést?
A beszélgetések középpontjában továbbra is az áll, hogyan lehet igazságot szolgáltatni az áldozatoknak, miközben biztosítják, hogy a valódi elkövetők ne maradjanak büntetlenül, függetlenül politikai vagy anyagi befolyásuktól.
