A friss, részlegesen nyilvánosságra hozott Epstein-akták körül jelentős politikai és társadalmi vita alakult ki. Sokakat felháborított, hogy az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma (DOJ) a törvényi előírásoknál is több adatot fedett el, miközben a határidőig csak a dokumentumok töredékét tette közzé.
A közzétett anyagok nagy része erősen szerkesztett, feketével kitakart oldalakat tartalmaz, amelyekből nehéz új információkat kihámozni. Ugyanakkor eddig soha nem látott fényképek és dokumentumok is előkerültek, például Bill Clinton és Jeffrey Epstein közös felvételei, amelyek újabb kérdéseket vetnek fel mind az igazságszolgáltatás, mind a politikai felelősség terén.
Néhány kongresszusi képviselő – például Thomas Massie és Marjorie Taylor Greene – nyíltan bírálta az eljárást, szerintük a minisztérium nem tett eleget a Donald Trump által aláírt törvénynek, amely az Epstein-ügy iratait átláthatóvá tenné. Mások azzal érvelnek, hogy a kiadás időzítése, valamint a tartalom szelektív nyilvánosságra hozatala politikai érdekeket szolgálhat.
Felmerül a kérdés, hogy a kiadott részletek miért szólnak főleg Clintonról, míg más érintettekről vagy érdemi nyomozati anyagról – például FBI-tanúvallomásokról – alig esik szó. A túlzott kitakarások miatt a túlélők és a közvélemény továbbra is választ vár arra, hogy milyen döntések, vádak vagy háttéralkuk születtek az Epstein-ügy évei során.
