Az Epstein-akták napvilágra kerülése új fényt vet arra, hogyan képesek a mesterséges intelligencia rendszerek – például a Google Gemini – irányítani, sőt, akár torzítani is a kollektív gondolkodást. Konkrét példaként említhető, amikor az AI rendre megtagadja az aktákról való összefoglalást, még akkor is, ha azokat hivatalosan is közzétették. Ez a működés komoly kérdéseket vet fel az információáramlás és a digitális cenzúra terén az egyre algoritmizáltabb társadalomban.
Párhuzamot von a múlt századi történelemmel – például a szovjet korszakban végrehajtott narratíva-kontrollal –, és rámutat, hogy habár a technológiák változtak, a hatalomgyakorlás alaplogikája állandó maradt: aki kontrollálja az információt és a hozzáférést, az irányítja az emberek világlátását. Az AI és algoritmusok révén ma már apró döntésekkel, mikroirányításokkal lehet milliók figyelmét és gondolatait formálni.
A videó kitér arra is, hogyan válnak mindennapossá a technológiai platformokon keresztüli információs szűrők, manipulációs mechanizmusok – legyen szó akár a TikTok szójegyzékének tiltásairól, akár a Facebook érzelmi manipulációs kísérleteiről. Felvetődik a kérdés: kik húzzák a szálakat, és vajon a modern mesterséges intelligenciák valóban elősegítik a független gondolkodást, vagy csak egy szűk elit érdekeit szolgálják?
Megjelenik a társadalmi egyenlőtlenség új dimenziója is: az oligarchikus elv szerint egyre kevesebbek kezében összpontosul a technológiai és információs hatalom. A személyes adatok vállalati és kormányzati gyűjtése (pl. adatfúzió révén) szinte teljes „térképet” rajzolhat minden emberről, tovább fokozva a kontroll lehetőségét.
A nézőtársadalmak előtt álló kulcskérdés: hogyan lehet elkerülni, hogy gondolkodásunk és percepcióink algoritmusoktól, hozzáférési korlátoktól és rejtett előítéletektől függjenek – és vajon mennyire vagyunk képesek első kézből származó információkra és több forrásból származó elemzésekre támaszkodni?
