A
A
  • Angol
  • Magyar
  • 11 perc

Epstein-akták: a Szenátus transzparenciát szavazott meg és új kérdéseket vetett fel

A Szenátus egyhangúlag megszavazta az Epstein-akták nyilvánosságra hozataláról szóló törvényjavaslatot, újabb kérdéseket vetve fel a politikai érintettség, a hatalmi transzparencia és a túlzott titkosítás kapcsán.

Az amerikai Szenátus meglepő egyhangúsággal jóváhagyta azt a törvényjavaslatot, amely kötelezné az igazságügyi minisztériumot a Jeffrey Epstein-ügy dokumentumainak nyilvánosságra hozatalára. A folyamat különösen gyorsan zajlott, miután a képviselőházban is elsöprő többséggel támogatták a kezdeményezést, mindössze egyetlen ellenszavazattal.

A törvényjavaslat célja az, hogy fényt derítsen olyan fontos kérdésekre, mint például Donald Trump és más prominens politikusok kapcsolata Epsteinhez, valamint hogy milyen további, eddig ismeretlen részletek lapulhatnak még az aktákban. Mindkét párt részéről jelentős nyomás nehezedik a minisztériumra, hogy ne tartsanak vissza információkat, illetve hogy biztosítva legyen a transzparencia.

Felmerülnek olyan kihívások is, hogy vajon változtathatnak-e a törvényen az utolsó pillanatban, hogy lehessen neveket és adatokat kitakarni. A beszélgetések során előkerül a kérdés, hogy a nyilvánosság vajon valóban teljes képet kap-e majd, vagy az úgynevezett „nyitott nyomozás” és az adatvédelmi érvek lehetőséget adnak a hatóságoknak a titkolózásra. További talány, hogy milyen felelősséget fognak viselni a dokumentumokban említésre kerülő demokraták, republikánusok és egyéb közszereplők.

Az ügyet tovább bonyolítják az új, folyamatosan felbukkanó áldozati tanúvallomások, illetve az érintett hatóságok múltbeli vizsgálódásai, amelyek során titkosításokat, manipulációkat is sejtetnek. Közben olyan újságírók, mint Julie K. Brown, felvetik annak lehetőségét, hogy a mostani törvény szimbolikus marad-e, vagy valódi áttörést hoz az igazság feltárásában.