A kávéba öntött tej vagy tejszín példáján keresztül az előadás a rendezetlenség és az entrópia közötti összefüggések szokásos félreértéseit vizsgálja. Felmerül a kérdés, hogy vajon tényleg helyes-e hétköznapi rendezetlenségként gondolni az entrópiára, vagy érdemes inkább molekuláris szinten értelmezni ezt a fogalmat.
Az univerzum nagyléptékű folyamataira áttérve felmerül az is, hogyan nőhet az entrópia gravitatív összehúzódás során, és hogy miként tűnhet rendezetlenebbnek vagy rendezettebbnek egy adott állapot szubjektív nézőpontból – függetlenül a fizikai entrópia értékeitől.
A beszélgetés árnyalja a komplexitás és az entrópia közötti különbségeket, utal például Sean Carroll és más fizikusok nézeteire. A továbbiakban felmerülnek olyan mélyebb kérdések is, mint az ergodicitás jelentősége, azaz a teljes állapottér bejárása időben, illetve annak értelmezési nehézségei a klasszikus és kvantumfizikában.
Megtárgyalásra kerülnek a matematikai és fizikai modellezés, például a végtelen, határértékek és közelítések szerepe, és hogy a valós folyamatokat milyen korlátok vagy gyakorlati megfontolások szabályozzák, szemben az elméleti „végtelen idő” absztrakciójával.
