A
A
  • Angol
  • Magyar
  • 48 perc

Energia-alapú transzformerek: új szint a mesterséges intelligencia gondolkodásában és skálázásában

Új kutatási irányként jelennek meg az energia-alapú transzformerek, amelyek ötvözik az energia-alapú modellezést és a transzformer architektúrákat a gépi tanulásban, és különleges kérdéseket vetnek fel a mesterséges gondolkodás, optimalizáció és skálázhatóság témakörében.

Az ismertetett videó egy új kutatási irányt, az energia-alapú transzformerek (EBT) elméletét és gyakorlati megközelítését mutatja be, amelyek a gépi tanulásban különböző gondolkodási és skálázhatósági kérdéseket vetnek fel. Az előadó betekintést ad abba, hogyan lehet ötvözni az energia-alapú modelleket a transzformer architektúrákkal, és milyen előnyei lehetnek ennek a kombinációnak, különösen a modellek gondolkodási képességeinek (rendszer 2 gondolkodás) általánosítása terén.

Kiemelt téma, hogy létezhet-e olyan általános mesterséges intelligencia, amely kizárólag felügyelet nélküli tanulással sajátítja el a komplex, emberi gondolkodásra jellemző, logikus, többlépcsős következtetéseket. Többféle gépi tanulási modellt említ (pl. autoregresszív transzformerek, rekurzív neurális hálók, diffúziós modellek), amelyek eltérő módon közelítik meg ezt a kérdést, és összehasonlítja őket az energia-alapú modellek sajátosságaival.

A prezentáció során három alapvető tulajdonságot vizsgálnak: a számítási erőforrások dinamikus elosztását, a bizonytalanság modellezésének képességét, valamint az előrejelzések ellenőrzésének lehetőségét. Felmerül a kérdés, hogy az energia-alapú transzformerek képesek-e önállóan optimalizálni előrejelzéseiket az inference-folyamat során végzett többszöri kiértékelés révén, és hogy ez milyen új távlatokat nyithat a predikcióban és a tanulás skálázásában.

Az előadó különösen kitér arra is, hogyan lehet ezeket a modelleket hatékonyan tanítani, milyen optimalizációs módszereket használnak, és hogy az energia-funkcióval operáló rendszerek hogyan kezelik a paraméterek regularizációját, valamint milyen mérnöki kihívások adódnak, ha ezt transzformer architektúrára kell alkalmazni.

Az elkészített kód és a főbb kísérleti eredmények rövid ismertetése után felvetődik, hogy a jelenlegi skálán túlmutató nagyobb rendszereken milyen előnyöket és hátrányokat mutathatnak ezek a modellek. A filozófiai kérdések mellett különösen érdekes, hogy a gondolkodás definíciója mennyire kapcsolható konkrét metrikaként az energia-alapú megközelítésben.