Egy elpusztult Földön, amelyet robotok uralnak, az emberek maradékai apró zsákmányokért küzdenek, miközben a játékosokat gyakran inkább a barátságos együttműködés, mint a kíméletlen versengés hajtja. A túlélés helyett néha a fő motiváció egy különc csirke szolgálata, amely különböző gyümölcsöket követel.
A találkozások során könnyen előfordulhat, hogy ellenséges helyzetekből jókedvű szövetségek és spontán összefogások születnek. Ez a szokatlan közösségiség különösen szembetűnő az Ark Raiders világában, ahol a játékosok viselkedése egymástól tanulva formálja a közösségi normákat. Nem ritka, hogy a barátságtalan játékostársakat is megpróbálják „megszégyeníteni”.
A játékmenetet főként a különféle robotellenfelek teszik izgalmassá, akik minden neszre felfigyelnek, és akár váratlan helyeken is veszélyt jelenthetnek. Fegyverek és felszerelések zsákmányolása, valamint a menekülőútvonalak kihasználása közben gyakran kell egyensúlyozni a kockázatok és lehetőségek között.
Az AI által vezérelt animációk és gépi hangok használata új szintre emeli a mesterséges intelligencia szerepét a játékiparban, azonban felveti az emberi hangok és a művészi integritás kérdését is. A játék kialakítása során megfigyelhető, hogy a valódi emberi viselkedést helyezi középpontba, miközben maga is gépi megoldásokat alkalmaz a karakterek megszólaltatásához.
Felmerül annak a dilemmája, hogy az Ark Raiders által kínált emberi faktor és együttműködés milyen mértékben van összhangban a játék fejlesztőinek technológiai választásaival, miközben a közösségi és etikai problémákra is reflektál.
