Az utóbbi idők egyik legmeglepőbb genetikai felfedezése egy emberi agyhoz kapcsolódó gén megjelenése egy vírus genomjában. Ezt a különleges gént, a BC200-at, amely alapvetően az idegsejtekben aktív, a kutatók váratlanul megtalálták a Molluscum contagiosum poxvírusban, amely gyakran fertőzi meg a bőrt.
Eredetileg a BC200 egy úgynevezett ‘ugráló gén’ volt, amely képes volt helyet változtatni a DNS-en belül. Később az evolúció során agyi funkciókat nyert, de továbbra is megőrizte mozgékonyságát. A tudósokat lenyűgözi, hogy a vírus két eltérő fragmenst is tartalmaz ebből a génből – az egyik ősi eredetű lehet, a másik viszont feltételezhetően nemrégiben került át.
Felmerül az izgalmas kérdés: hogyan képes egy emberi gén átkerülni egy vírusba? A kutatás arra utal, hogy ebben az úgynevezett horizontális géntranszfer játszik szerepet, amelynek pontos részleteit most próbálják felderíteni. Vajon miként segíthetik bizonyos mobilis genetikai elemek ezt a szokatlan transzfert?
A tudományos vizsgálatok továbbá rámutatnak arra, hogy nem csupán a vírus tud géneket ‘lopni’, hanem fordított irányban is történhet átadás, amikor a gazdaszervezet beépít vírus eredetű géneket, és saját biológiai funkcióihoz igazítja azokat. Ilyen példák a memóriaalkotásban szerepet játszó Arc gén vagy a méhlepény fejlődését segítő syncytin fehérje, melyek mind vírusoktól származnak eredetileg, de az evolúció során az emlősök hasznosítani tudták őket.
Összességében ezek a felfedezések újraírhatják azt, amit a vírusok és élő szervezetek közötti kapcsolatról gondoltunk: a genetikai határok jóval átjárhatóbbak, mint korábban véltük, és folyamatos géncsere alakítja az életet molekuláris szinten. Hogyan használható mindez az orvostudományban, például az Alzheimer-kór vagy célzott génterápiák területén? Ezekre a kérdésekre keresik most a tudósok a választ.
