A film középpontjában az emberek és a mesterséges intelligencia közötti új munkahelyi dinamika áll. Megszólalók arról beszélnek, hogyan veszítettek el állásokat robotok miatt, és miként próbálnak újra érvényesülni egy technológiaközpontú világban.
Személyes történetek rajzolódnak ki: egyesek jelentéktelennek érzik magukat, mások a lázadást választják, és kreatív stratégiákkal próbálnak visszatérni a munkaerőpiacra. A beszélgetések során a családi kapcsolatok, a generációs feszültségek és az önazonosság megkérdőjelezése is előtérbe kerül.
Felmerül a kérdés, lehet-e értéke az emberi munkának a gépekkel szemben, különösen olyan területeken, ahol a személyes jelenlét vagy a művészi alkotás számít. A karakterek vitáznak arról is, mely területeken maradhatnak felül az emberek a mesterséges intelligenciával szemben, és hogy létezhet-e még olyan munka, amit nem lehet kiszervezni a gépeknek.
