Elon Musk és Donald Trump közötti nézeteltérés új megvilágításba helyezi a SpaceX és az amerikai kormányzat kapcsolatát. A beszélgetés középpontjában az áll, hogy Musk visszavonta korábbi fenyegetését a Dragon űrhajók leállításáról, miután Trump kilátásba helyezte bizonyos kormányzati szerződések felmondását.
A SpaceX működése jelentős részben a kormányzati, védelmi és kereskedelmi szerződésekre épül, de az is felvetődik: vajon melyik fél utal inkább a másikra? Miközben a Dragon, a Starlink és a megfizethető űrstartok fejlesztései mérföldkövek az űriparban, szóba kerül, mennyire tudná az űrhivatal pótolni a SpaceX szolgáltatásait egy ilyen konfliktus után.
A beszélgetés kitér más vállalatokra is, amelyek nyertesek lehetnek a helyzetben, ha a SpaceX és a kormány kapcsolata megromlik. Szóba kerül a globális űrverseny is: hogyan profitálhatnak nem amerikai vállalatok az iparág átrendeződéseiből, különösen egy olyan világban, ahol Európa, Kína és Japán is egyre nagyobb hangsúlyt fektet saját űrprogramjaira.
A befektetői oldalról megjelenik a kérdés, hogy az ilyen bizonytalan időkben miként reagáljanak a piaci volatilitásra, illetve milyen szerepe van a diverzifikációnak és a nemzetközi kitekintésnek az űripari befektetésekben. Emellett felmerül, hogy Musk lépései hogyan befolyásolhatják a SpaceX jövőbeli tőzsdei bevezetésének kilátásait, illetve az Egyesült Államok hozzáférését a nemzetközi űrállomáshoz vagy a Starlink szolgáltatásokhoz.
