Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága több jelentős döntést is hozott, amelyek alapvetően érintik az elnöki hatalom és a szövetségi ügynökségek közötti viszonyt. Egyik döntésükben kimondták, hogy az elnöknek nincs alkotmányos felhatalmazása azonnal elbocsátani a Federal Reserve igazgatóságának tagját, Lisa Cookot – ehhez megfelelő eljárás és a tisztségviselő védekezési lehetősége szükséges.
Egy másik ügyben azonban a Legfelsőbb Bíróság az elnöki hatalom kiszélesítése mellett döntött: megengedte az elnöknek, hogy indoklás nélkül elbocsáthassa a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) demokrata kinevezett tagját, Rebecca Slaughtert. Ezzel a döntéssel a bíróság majdnem százéves jogi precedenst borított fel, és lehetőséget teremtett az elnök számára, hogy széles körben átalakítsa a függetlennek tartott szabályozó ügynökségek vezetését.
A döntések jelentősége túlmutat az egyes személyeken; a szövetségi intézmények függetlensége, az elnöki ellenőrzés és a fékek-ellensúlyok rendszerének jövője forog kockán. Felmerül a kérdés, vajon mennyire maradhatnak autonómok ezek az ügynökségek, és hol húzódik a határ a végrehajtó hatalom és a kongresszusi felügyelet között.
A Legfelsőbb Bíróság ezen kívül elutasította a republikánusok kihívását egy Mississippi államban hozott törvénnyel szemben is, amely engedélyezi a szavazatok számlálását a választás utáni beérkezés esetén is, ha azok igazoltan időben lettek postára adva. Ez újabb kérdéseket vet fel a levélszavazás jövőjével és a választási szabályokkal kapcsolatban az Egyesült Államokban.
Tovább nehezíti Donald Trump jogi helyzetét, hogy a bíróság nem volt hajlandó foglalkozni a Jean Carroll elleni rágalmazási ügy fellebbezésével, ami a korábbi bírósági döntések hatályban maradását jelenti, és pénzbírságot is maga után von.
