Egy kiemelten fontos alkotmányjogi kérdés került a Legfelsőbb Bíróság elé, amely azt vizsgálja, mennyi hatalommal bír az elnök a független szövetségi ügynökségek felett. Most azt tárgyalják, hogy Donald Trump elnök jogosan menesztette-e az általa kinevezett Szövetségi Kereskedelmi Bizottság egyik tagját, aki nem értett egyet az adminisztráció politikájával.
A vita középpontjában az ‘egységes végrehajtó hatalom’ elmélete áll, amely szerint az elnök teljes hatalommal bír a végrehajtó ágban, és tetszése szerint leválthatja az ügynökségek vezetőit – erre a nézetre elsősorban a konzervatív főbírók mutatnak hajlandóságot. Az ellenoldal, melyet a liberális bírák képviselnek, arra hivatkozik, hogy a törvényhozás korlátozta ezt a jogkört, és csak indokolt esetben lehetséges a menesztés.
Felmerül a kérdés, hogy mi lesz a döntés gyakorlati következménye: vajon valóban az elnök kezébe kerül-e az összes végrehajtó hatalom? Továbbá, hová húzódik majd a határ más független testületek, például a Szövetségi Tartalékbank (Federal Reserve) esetében? Ezek azok a dilemmák, amelyek hosszú távú kihatással lehetnek az Egyesült Államok hatalmi egyensúlyára, és számos további ügynökség működésére is hatnak majd.
A bírósági eljárás során azt is vizsgálják, miképp változhat a közigazgatás szereplőinek függetlensége, illetve hogy mennyiben korlátozhatja a Kongresszus az elnöki jogköröket. Az elhangzó érvek alapján komoly átrendeződés előtt állhat az egész amerikai közigazgatási struktúra – ez messze túlmutat egyetlen elbocsátáson vagy személyi döntésen.
