Ebben a dokumentumfilmben a rendezők, Nathan Fielder és Lance Oppenheim, Elizabeth Holmes-t követik végig egy hónapon keresztül, mielőtt börtönbe vonulna. A néző betekintést kap nemcsak Holmes személyes életébe, hanem abba is, hogy milyen dinamikák zajlanak közte és élettársa, Billy között.
Érdekes kérdéseket vet fel a film azzal kapcsolatban, hogy vajon láthatjuk-e a történet „igazi” oldalát, amikor maga Holmes is részt vesz a saját történetének bemutatásában. Felmerül, hol húzódik a határ a tényleges bűnözés és az önámítás között, illetve mennyire lehet bízni egy olyan személy szavaiban, akit már elítéltek csalásért.
A rendező sajátosan száraz, ironikus hangulatot kölcsönöz az alkotásnak, amely egyszerre működik szatirikus komédiaként és valóságos oknyomozó dokumentumfilmként. Végig jelen van a feszült bizonytalanság, főleg amikor a megszólalók érezhetően kerülgetik a közvetlen válaszokat.
Külön figyelmet érdemel a vizuális megvalósítás is: a film atmoszférája egyfajta thriller-szerű izgalmat teremt. A néző jogosan teszi fel a kérdést: vajon Holmes remek csaló, vagy valóban elhitte saját találmánya működőképességét? Ezek a dilemmák vezetik végig a teljes játékidőt, miközben új oldalát ismerhetjük meg egy már sokszor feldolgozott történetnek.
