Nürnberg városában található egy különös, elhagyatott terület, amelyen hatalmas, időtállónak tűnő szerkezetek emelkednek – köztük egy ókori görög oltárra emlékeztető márványépület és egy befejezetlen amfiteátrum, amely a római Colosseumot idézi. Ezek a romok különböző történelmi korszakokat jelenítenek meg, első pillantásra nem világos, milyen kapcsolat köti őket egymáshoz.
A város különböző pontjain szétszórt, baljóslatú romok rajzolnak körvonalakat egy nagyobb, hátborzongató történethez. Misztikus aranymennyezetű szobák, hatalmas, ember alkotta tó és monumentális utak mind részei ennek az összetett hálózatnak, amely a hatalommal való visszaélés mementója.
A komplexum megalkotója önmagát egy hatalmas birodalom építőjének látta, mégis a történelem „a leggonoszabb emberének” tartja. Az ő vízióját pedig csak egy különösen ambiciózus és kérlelhetetlen kolléga támogatásával vihette véghez – együtt formálták meg a hely baljós arculatát.
A helyszín központi eleme a Zeppelin-mező, ahol valaha Zeppelinek is leszálltak, majd később grandiózus náci felvonulások színhelyévé vált, akár százezrek előtt. A félelmetes díszleteket Albert Speer, a náci építészet kiemelkedő alakja tervezte, aki megalomán elképzeléseivel Hitler akaratát szolgálta ki, bármilyen áron.
Egyes szerkezetekhez az építőanyagokat és munkaerőt a legkegyetlenebb módon szerezték meg, koncentrációs táborok foglyainak kihasználásával. Vajon milyen szerepet töltött be ez a hely az európai történelem legsötétebb fejezeteiben, és milyen titkokat őriznek ma is a nürnbergi romok?
