Egy ismeretlen Game Boy kihívó kerül a középpontba, amelyet a Hartung nevű német vállalat adott ki a kilencvenes évek elején. Többféle néven is forgalomba került Európában, eltérő áron és kissé módosított verziókkal.
Érdekesség, hogy a készülék minden szempontból az olcsó megoldásokat részesítette előnyben – legyen szó akár az anyaghasználatról, a tervezésről vagy a felhasználói élményről. Furcsa gombelrendezések, olcsó kijelző és szokatlan belső konstrukciók jellemzik.
A visszafejtés során kirajzolódnak az ipari barkácsolás jelei: nem mágneses csavarok, házilagosan félbevágott IC aljzatok, zebra csatlakozók, olcsó alkatrészek – mindezek rávilágítanak az eszköz kompromisszumos jellegére, és arra, hogyan próbálták minimalizálni a gyártási költségeket.
A játékkönyvtár teljes egészében licenc nélküli, generikus játékokból áll, amelyek jellemzően egyszerű kivitelezésűek, zavarba ejtő hanghatásokkal és címekkel. Néhány játékmenet részlet is bemutatásra kerül: legyen szó akár harci, logikai vagy sportjátékokról, az élmény inkább nosztalgikus kíváncsiságot ébreszt, mint valódi élvezetet.
Felmerülnek a tipikus problémák, mint például a kijelző homályossága, a konstrukciós hibák vagy a nehézkes javítás lehetősége. A videó izgalmas kérdéseket feszeget: hogyan készültek ezek a gépek keleten és nyugaton, vajon miért lettek népszerűek elsősorban Franciaországban, illetve valóban rossz minőségű-e minden példány – vagy csak az idő múlásával romlott le ennyire az élmény?
