Az emberiség egyik legnagyobb tudományos kérdése, hogy létezett-e vagy létezik-e élet a Marson. Habár számos marsjáró – köztük az Opportunity, a Perseverance és a Curiosity – kutatja a bolygót, a tudósok kételkednek abban, hogy ezek a robotok képesek lennének kimutatni a legkisebb mennyiségű életet is, ha jelen van.
Egy új tanulmány azt vizsgálta, mennyire hatékonyak a jelenlegi és tervezett műszerek a marsjárókon, amikor a Föld egyik legmarsibb helyén, az Atacama-sivatag Redstone nevű területén keresnek életnyomokat. Itt a körülmények rendkívül szárazak és mostohák, a talaj összetétele, illetve a hajdani folyódelta jelenléte kísértetiesen hasonlítanak a Marson található formációkhoz.
A laboratóriumi vizsgálatok során többek között gázkromatográfiás és tömegspektrometriás elemzéseket végeztek, hogy feltárják a mintákban található szerves vegyületeket, valamint baktériumokat és DNS-t próbáltak detektálni. Rendkívül nehéz volt még a Földön is kimutatni a mikroorganizmusok jelenlétét – a mintákból mindössze mikroszkopikus mennyiségű biomarkert és baktériumot sikerült azonosítani.
Ezek az eredmények felvetik a kérdést: ha a marsjárók jelenlegi műszerei már itt, a Földön sem elég érzékenyek, vajon képesek lennének-e valaha életet találni a Marson? A fejlesztés alatt álló, újabb műszerek ígéretesek lehetnek, de a minták hazaszállítását is fontolóra veszik, hogy a Földön, fejlettebb laboratóriumokban vizsgálják őket. A döntést azonban politikai és költségvetési korlátok is befolyásolják.
