Az előadó Antonio Machado költői sorainak segítségével arra buzdítja a közönséget, hogy ne csupán egy szokványos „gap year”-t, hanem egy teljes „életévet” vállaljanak. Az iskolapad és a valódi élet közötti szakadék élményét mutatja be, miközben olyan témák kerülnek előtérbe, mint a globális kihívások, a szegénység, a fogyatékosság és a klímaválság.
Átélhetővé válik, milyen erős a vágy, hogy a megszokott útról letérve, belső megérzéseinket követve tapasztaljunk meg új embereket, kultúrákat és nehézségeket. Az utazás során felszínre kerül az elidegenedés érzése, a közvetlen emberi kapcsolat fontossága – akár egy névtelen autós, egy helyi család, akár egy sajátos élethelyzetű fiatal fiú oldalán.
Felhívja a figyelmet arra, hogyan válik személyessé egy-egy statisztika, ha arcokat, sorsokat kapcsolunk hozzá, és hogyan formálja át egy életév tapasztalata a gondolkodásunkat a társadalmi igazságosságról. Lefesti annak dilemmáját, miként lehet valódi változást hozni, és hogy a részvétel, az együttérzés önmagában is lényegi jelentéssel bír.
