A Mars, a Föld közvetlen szomszédja, évszázadokon át tartotta izgalomban a kutatókat és tudósokat: a bolygó felszínéről, lehetséges életéről és történelméről számos elképzelés született. Az első távcsöves megfigyelések és térképek még csatornákat feltételeztek, amelyeket egykor civilizációk műveinek gondoltak.
Az 1960-as években indult első szondák több kudarcot is elkönyveltek, mégis megnyitották az utat az alaposabb kutatások előtt. Az 1970-es és 80-as évek hidegháborús versengése felgyorsította a Mars-missziók számát, ahol a Mariner 9, Viking 1-2 és a szovjet Mars 2-3 küldetések fontos adatokat hoztak a bolygó geológiájáról, felszínéről és légköréről.
A Mars-feltárásban új szemlélet jelent meg a ’90-es évektől kezdve: kisebb, olcsóbb, de gyakrabban indított szondák és roverek váltották egymást, például a Pathfinder, a Mars Global Surveyor, vagy a Spirit és Opportunity. Ezek feltárták, hogy valaha víz folyt a bolygón, és egykori folyómedrek, üledékrétegek nyomait is azonosították.
Az évek során több űreszköz – Phoenix, Curiosity és InSight – egyre mélyebbre hatolt a Mars titkaiba: a bolygó múltjának vizsgálata, a víz, metán és ammónia jelenléte, valamint a lehetséges életfeltételek körül összpontosultak a kutatások. Tudósok olyan kérdésekkel szembesültek, mint: lehetséges-e, hogy a Mars valaha is otthont adott az élet valamely formájának? Tartanak-e még fenn lakható körülményeket a felszín alatt?
A kutatások során mind újabb kihívások, technológiai megoldások és tudományos rejtélyek kerültek előtérbe, így a kérdés, hogy miért veszítette el a Mars a vizét és légkörét, valamint hogy ezek a folyamatok milyen tanulságokat hordoznak a Föld és más bolygók vizsgálatában, továbbra is aktuális marad.
