Az elektronikus polccímkék (ESL) egyre szélesebb körben terjednek világszerte, mivel digitális kijelzőikkel váltják fel a hagyományos papír vagy műanyag címkéket az üzletekben. A piac mérete gyors növekedést mutat, 2024-re már közel kétmilliárd dollárra becsülték, és várhatóan tovább bővül.
Számos nagy áruházlánc, köztük a Whole Foods, az Amazon Fresh, a Kroger és a Walmart, már bevezette vagy tervezi bevezetni ezt a technológiát. Az ESL-ek nemcsak a működési hatékonyságot növelik, hanem képesek valós időben frissíteni az árakat, megjeleníteni az akciókat, az allergén adatokat, és segíthetnek a bolti készletkezelésben is.
Felmerül azonban a kérdés: vajon az ilyen elektronikus árképzés előnyös-e a vásárlók számára, vagy lehetőséget teremthet az áruházaknak a dinamikus, igényalapú árazás bevezetésére? A jogalkotók és a szakértők attól tartanak, hogy egyes helyzetekben lehetséges a fogyasztók kihasználása, például kiugró kereslet esetén drasztikusan megemelkedő árakkal.
Ezzel szemben iparági megfigyelők szerint az elektronikus polccímkék jelenleg inkább a költségek csökkentésében és a pazarlás mérséklésében segítenek, például a lejáratközeli áruk kedvezményes értékesítésével. Izgalmas példák mutatják, hogyan csökken az élelmiszerhulladék, miközben a bolt és a vásárló is profitálhat ebből a rugalmas árképzésből.
A dinamikus árazás persze kockázatokat is hordoz, lehetőséget ad az árháborúk kiéleződésére, illetve felveti a versenykorlátozás vagy az árverseny mesterséges torzításának lehetőségét. Egyes országokban már jogi eljárások is indultak, mivel a digitális címkék alkalmazása mellett árgazdászokat bíztak meg a boltok egymás árainak figyelésére.
A témának társadalmi és adatvédelmi vonatkozásai is vannak: felmerül a vásárlói adatok személyre szabott árképzésben való felhasználása, azaz vajon előfordulhat-e, hogy különböző fogyasztók ugyanazért a termékért eltérő árat fizetnek.
