Képzeljük el, milyen következményei lennének, ha egy-egy állam szoros eredményei döntenék el az egész amerikai elnökválasztás sorsát. Ez történt a 2000-es választásokon, amikor az Egyesült Államok népe heteken át izgatottan várta Floridában a végleges eredményt, mivel ettől függött, hogy Al Gore vagy George W. Bush lesz az elnök. Bár Gore országos szinten több szavazatot szerzett, az elektori rendszer és a floridai események mégis eldöntötték a választás végkimenetelét.
Az Egyesült Államokban az Elektori Kollégium a választási rendszer kulcsfontosságú eleme. Az intézmény eredetét, működését és célját az alkotmány szövegei és történelmi kompromisszumok, például a háromötödös megállapodás határozzák meg. A rendszer azonban mára egyre több kritikát kap, különösen akkor, amikor a győztes nem feltétlenül az, aki a legtöbb közvetlen szavazatot szerezte.
A 2000-es és a 2016-os választás tanulságai után ismét előtérbe került az Elektori Kollégium sorsa. Egyre erősebb az az állampolgári mozgalom, amely a National Popular Vote Interstate Compact (Országos Népszavazási Államközi Egyezmény) révén próbálja meg megkerülni az elektori rendszert. Ennek keretében a résztvevő államok köteleznék elektoraikat arra, hogy a többségi országos szavazás nyertesének adják mindazokat az elektori szavazatokat, amelyekkel a tagállam rendelkezik.
Felmerül a kérdés: vajon igazságos-e az elektori rendszer, megfelel-e a mai demokrácia elveinek, vagy szükség van valamiféle reformra? Érdemes-e az országos többség akaratának nagyobb teret adni? Mik a kompromisszumok és lehetséges jogi akadályok a reformok előtt? E témák körül forognak jelenleg az amerikai politikai viták, különösen miután egyre több államban alakult ki demokrata többség a kormányzatban és a jogalkotásban.
