A Csendes-óceán hőmérsékletének szélsőséges ingadozásai – amelyek El Niño és La Niña néven ismertek – már hosszú évek óta jelentősen befolyásolják a globális időjárást. Ezek az ingadozások világszerte vihart, szárazságot, árvizet és bozóttüzeket idéznek elő.
Új kutatások szerint azonban az ENSO (El Niño–Southern Oscillation) rendszer nemcsak rendszertelenül és kiszámíthatatlanul működhet a jövőben; elképzelhető, hogy erősebb, szabályosabb és gyorsabb ritmust vesz fel. Ez azt jelentheti, hogy a klímaváltozás hatására a ciklusok nagyobb pusztítást okozhatnak, és a gazdaságra, mezőgazdaságra, sőt, a nemzetközi politikára is veszélyt jelenthetnek.
A videó bemutatja, milyen módosítások történnek az ENSO rendszer megfigyelésében: az ausztrál meteorológiai hivatal például új mérési módszert vezetett be, hogy a gyorsan változó háttérhőmérsékletek mellett is pontosan lehessen követni az El Niño és La Niña események erősségét.
Felvetődik a kérdés, hogy egy erősebb, de kiszámíthatóbb rendszer valóban könnyebben kezelhető-e, vagy inkább az extrém időjárási események több régiót érintő fellépése veszélybe sodorhatja az élelmiszertermelést és az ellátásbiztonságot.
A klímaváltozás hatására várható változások a globális éghajlati rendszert – és annak más fontos elemeit, például a globális monszunokat, az Indiai-óceáni dipolt és a csendes-óceáni dekádális oszcillációt – is jelentősen befolyásolhatják, új, egymásra ható kockázatokat teremtve.
