A South of Midnight egyszerre hagyományos és meglepően egyedi élményt kínál, amely a Deep South, azon belül is Louisiana vidéki világát jeleníti meg a képernyőn. A Compulsion Games új játéka kiemelkedik vizuális megvalósításával, különleges animációs stílusával és dinamikus zenei anyagával, amelyet Olivier de Rubier komponált – a dallamok olykor egy igazi zenés színházra emlékeztethetnek.
A történet középpontjában Hazel, a főhős áll, aki anyja keresésére indul, miután egymást elveszítették egy katasztrófa következtében. Útja során varázslatos, textilhez és szövéshez kötődő képességekkel segíti a rászorulókat, miközben maga is fejlődik, megtanul szembenézni saját bűntudatával és hibáival. A narratíva rövid, mégis mély emberi történeteket tár fel, amelyek a közösség, a múlt feldolgozása és az egymás iránti empátia fontosságát hangsúlyozzák.
Láthatóan nagy figyelmet fordítottak a környezet kidolgozására – a játék helyszínei változatosak, a legendás mocsaraktól a színes virágmezőkig, minden részletben megjelenik a déli kultúra, történelem és folklór. A világot átszövő motívumok között kiemelt szerep jut a szövésnek és a bottle tree-nek, amelyek mind a dél varázsához és múltjához kapcsolódnak.
Bár a játékmenet lineáris, egyszerű és ismétlődő elemekből építkezik – az akciók, harcok és platformer feladványok nem kiemelkedőek a műfajban –, a narratíva, a karakterek, a látvány és a zene mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a South of Midnight különleges, maradandó élményt nyújtson. Felmerül a kérdés: vajon mennyit ér a játék, ha a legfontosabb élményt nem a játékmenet adja? Lehet-e az audiovizuális világ és a történet annyira erős, hogy elhomályosítsa a mechanikai hiányosságokat?
