Egy asztalos mester meséli el egy korábban katasztrofálisan sikerült projektjének történetét, amely során egy rendkívül látványos, de túl nedves falapból szeretett volna egyedi bútort készíteni. A falapban visszamaradt nedvesség miatt számos probléma merült fel, így az asztal végül szinte használhatatlanná vált. A problémák feltérképezése során olyan kérdések is előtérbe kerülnek, mint a fa megfelelő szárítása, és hogy mikor érdemes egy hibás projektet újjáéleszteni vagy elengedni.
A készítő visszatekint arra, hogyan próbálta megmenteni a projektet hosszú hónapok szárítása, számos utólagos javítás és kreatív megoldás segítségével. Az alkotó azt is boncolgatja, hogy milyen nehézségekbe ütközött a fa szerkezeti gyengeségei, tökéletlen gépi vágások vagy szokatlan javítási technikák során, és milyen alternatív módszereket kereshetett volna a bonyolult vágási feladatokhoz. Felmerül a kérdés: egy rendkívüli anyag igazán megéri a rengeteg utólagos energiabefektetést?
A videó során szó esik a különféle szerszámok és faipari technikák választásáról, például arról, hogy hol van a határ a gépi és kézi megmunkálás között, hogyan dolgozzunk pontosan, és mikor érdemes kompromisszumot kötni az eredmény vagy a funkcionalitás javára. Az is terítékre kerül, hogy miként viszonyulunk a hibákhoz, és hogyan lehet akár a hiányosságokat ötletes megoldásokkal elfedni vagy kiemelni.
Az asztal sorsa végül az internetes közönség figyelmére is bízza magát: a készítő egy egészen egyedi árképzési modellt választ, ahol a termék ára folyamatosan csökken a videó nézettségének növekedésével. Felvetődik a kérdés, hogy vajon mennyi értékkel bír egy ilyen újjáélesztett, egyszeri bútordarab, és mennyiben alapozható meg a siker a nézők bevonásával?
