A csokoládé világát nemrégiben egy új trend, a Dubaji csokoládé örvénylő népszerűsége forgatta fel. Eredetileg egy terhességi kívánságból született, mégis az ötlet villámgyorsan bejárta az egész világot, és tömegek kezdtek el saját verzióikat elkészíteni, a házi cukrászoktól a nemzetközi franchise-okon át a legismertebb kávézókig.
Az interjúk során feltűnik, mennyire különböző háttérből érkező emberek találták meg a lehetőséget a Dubaji csokoládéban: van, aki családi manufaktúrát vitt sikerre, más hatalmas gyártósorokat állított hadrendbe a váratlan kereslet miatt. Az egyik legérdekesebb aspektus, hogy milyen élelmiszer-alapanyagokból, például pisztáciakrém vagy különleges katifi tészta felhasználásával épül fel ez a desszert, melyek önmagukban is új slágertermékek lettek a trend nyomán.
Miközben a piac őrült tempóban növekszik, a videó kulcsszerepet szán a szabadalmi és márkavédelmi kérdéseknek is. Kiderül, hogy egyes országokban egy földrajzi név nem lehet márkanév, ezért mindenki szabadon készítheti a saját Dubaj-stílusú csokoládéját, amiből világszerte kreatív és színes variációk születtek.
Az éghajlatváltozás és a globális árupiacok folyamatai ugyancsak beleszólnak a sikerbe: a pisztácia és kakaó extrém drágulása, illetve a termésingadozások új kihívások elé állítják az alapanyag-beszállítókat és csokoládégyártókat. A közösségi médián terjedő receptek, képek és hangok (ASMR) pedig tovább erősítik ezt a gasztronómiai őrületet, ahol mindenki egy szelet Dubaji csokoládéra vágyik, legyen szó prémium díjsétákról Londonban, utcai cukrászdákról New Yorkban vagy épp házi kísérletezőkről Kanadában.
Ami igazán kiemelkedő ebben a történetben, az a kulturális kíváncsiság és az alapanyagokhoz kapcsolódó családi történetek, valamint az a kérdés, vajon milyen új hullámokat indíthat el a globális élelmiszer-kultúrában ez a mostani trend.
