Kéretlen drónok miatt ideiglenesen lezárták az észak-dániai Aalborg repülőterét, röviddel azután, hogy egy másik dán repülőtér is hasonló okokból bezárt. Ezek a drónesemények nem elszigetelt incidensek: több európai országban – például Lengyelországban, Romániában és Észtországban – regisztráltak orosz drón- és vadászgép-incidenseket, amelyek aggodalmat keltettek a NATO keleti és északi szárnyán.
Az érintett államok tisztázatlan szándékokat, szándékos provokációkat és a határok tesztelését sejtik az események mögött. Az orosz kormány rendre cáfolja a vádakat, miközben a helyi döntéshozók szerint az ilyen hibrid támadások, köztük a dróntevékenység, mindennapi realitássá váltak Európában, és céljuk a bizonytalanságkeltés.
Fókuszba kerül, hogyan válaszoljon a NATO az egyre gyakoribb légtérsértésekre: a vitatott stratégiai kérdések között szerepel a gyors elrettentés, illetve a konkrét katonai fellépés szükségessége. Fontos kérdések merülnek fel arról is, hogy mennyire felkészült Európa a modern dróntechnológia elleni védekezésre, és mit lehet tanulni Ukrajna tapasztalataiból.
Az interjúban Gabrielius Landsbergis, volt litván külügyminiszter is megszólal, hangsúlyozva a határozott válaszok szükségességét és a technológiai felzárkózás fontosságát. Szó esik a Nyugat fegyverszállítási lehetőségeiről is, például a hosszú hatótávolságú rakéták átadásáról Ukrajnának, valamint a szankciós és diplomáciai lépések szükségességéről.
