Az utóbbi időben jelentős változások bontakoznak ki a videojátékok árazásában, különös tekintettel a gyakran emlegetett 80 dolláros alapárra. A közelgő nyári játékesemények, mint a Summer Game Fest vagy a Microsoft bejelentései apropót adnak arra, hogy a piac figyelmét a nagy kiadók stratégiáira és az új címek várható árazására irányítsák.
Felvetődik a kérdés, vajon érdemes-e egyes játékokat ilyen magas áron értékesíteni, miközben több vállalat, például az EA, habozik az azonnali áremelés mellett dönteni. Ugyanakkor néhány kiadó, mint a Nintendo vagy a Microsoft, már ezen az úton jár, míg mások inkább óvatos, kivárásos taktikát választanak.
Kiemelt téma, hogy vajon a fogyasztók hajlandók-e 80 dollárt kiadni egyetlen játékért, különösen, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a piacot egyre inkább elárasztják az olcsóbb vagy ingyenes élményeket kínáló címek (pl. Fortnite, Roblox). A beszélgetés során nagy súlyt kapnak azok a dilemmák is, amelyek a játékok hosszát, minőségét és a benne rejlő mikrotranzakciók arányát érintik az árképzés fényében.
Folyamatosan felmerül a kérdés, hogy az emelkedő fejlesztési költségek valóban indokolják-e a magasabb árakat, különösen olyan franchise-oknál, mint a Borderlands vagy a Call of Duty, illetve hogyan változhat a játékosok vásárlási hajlandósága, ha egyre több kiadó dönt a drágítás mellett.
