Randall Lindon, a legendás programozó visszatért, hogy egy teljesen új, feljavított kiadáson dolgozzon a Doom Super Nintendo verzióján. Érdekes betekintést kapunk abba, milyen fejlesztői kihívásokat kellett legyőzni egy harmincéves játék modernizálásakor, és hogyan kapcsolódott össze a múlt és a jelen fejlesztése. Vajon mi motivál valakit, hogy újra megalkossa saját legendás játékát?
A technikai háttér is különleges: a frissített kiadás modern hardvert és korszerű emulációs technológiát alkalmaz, miközben megtartja az eredeti hangulatot és játékmenetet. A nézők megismerhetik, hogyan sikerült megduplázni a képkockasebességet, visszahozni hiányzó pályákat, és bővíteni a memóriát egy szinte teljes Ultimate Doom élményért.
Új játékbeli funkciókról is szó esik, például a körkörös oldalazásról, a zenék visszaállításáról, speciális nehézségi szintekről és egy vadiúj rezgő Super Nintendo kontroller fejlesztéséről. Felmerül, hogy ezek az apró, mégis jelentős változtatások mennyiben javíthatják fel egy klasszikus élményét a modern közönség számára.
A fejlesztés hátterének, a munkafolyamatoknak és a technikai akadályoknak a megismerése mellett szó esik a közreműködő csapatról és a leendő új projektek lehetőségéről is. Milyen további klasszikusok születhetnek újjá, ha a megfelelő közösségi támogatás, kreativitás és technológia találkozik?
