Kezdetben óriási figyelmet kapott a Donut Lab által bejelentett szilárdtest-akkumulátor, amelynek tulajdonságairól az interneten több elmélet is elterjedt – köztük, hogy valójában egy kondenzátorról van szó, vagy esetleg az egész csak egy átverés.
Az ígéretek szerint az új akkumulátor több energiát tárol kilogrammonként, mint a jelenlegi lítiumcellák, ráadásul lítium, kobalt és nehezen beszerezhető fémek nélkül, és öt perc alatt feltölthető hosszú élettartam mellett. Több szakértő szerint ezek a specifikációk fizikai képtelenséget jelentenek, míg mások úgy gondolják, már megfejtették, milyen technológia állhat a háttérben.
A témában felmerül, hogy milyen elméleti magyarázatok léteznek a Donut Lab akkumulátorára: lehetséges, hogy egy speciális kondenzátorról, egy hibrid megoldásról (pszödokapacitív technológia), vagy akár egy innovatívan kialakított, réteges (bipoláris) akkumulátor-konstrukcióról van szó.
További érdekesség, hogy a Donut Lab kapcsolódhat a finn Nordic Nano startuphoz, akik különleges nanotechnológiás anyagokat fejlesztenek, valamint szóba került a Holyvolt által kifejlesztett ipari szintű képernyő-nyomtatási (screen-printing) technológia is, ami megkönnyítheti az újfajta akkumulátorgyártást.
Az elemzés kitér azokra az ipari és piaci előzményekre, amelyek önmagukban is izgalmas kérdéseket vetnek fel: lehet-e egy vállalat ennyire radikális újítást bevezetni ilyen rövid fejlesztési idő után? Hogyan hat a befektetői bizalomra és az egész elektromos járműiparra, ha ezek a merész ígéretek nem bizonyulnak igaznak?
