Az elemzés Donkey Kong Bonanza játékát vizsgálja, amelyet a Super Mario Odyssey csapata fejlesztett, és sokan a Mario és Zelda játékok szellemi utódjaként tartanak számon. A videó felveti, hogy a játék struktúrája és játékmenete számos ponton a klasszikus Zelda játékokhoz hasonlítható, különösen a dungeon-ök és a különleges tárgyak bevezetése miatt.
A szerző személyes rajongásáról is beszél Donkey Kong karaktere iránt, kiemelve a gorilla erejét, és hogy ez hogyan jelenik meg a játékmenetben. Rámutat arra is, hogy Donkey Kong saját identitása néhol háttérbe szorul, mintha részben a Zelda és Mario világból kölcsönözne a játék, miközben mégis egy friss próbálkozásként értékelhető.
Külön hangsúlyt kap Pauline karaktere, akinek hangja és jelenléte erősen megosztónak bizonyul a videó készítője számára. Ez érdekes kérdéseket vet fel arról, mennyire tud egy gyermekekre és felnőttekre egyaránt célzó Nintendo játék minden generációnak megfelelni, illetve hogyan befolyásolják a karakterek a játékélményt. Végül a videó kitér a kreatív mozgásmechanikákra, valamint a hangbeállítások hiányára, ezzel előcsalogatva a játékélmény sajátos árnyoldalait.
Több kérdés is felmerül: Hogyan találja meg a modern Donkey Kong a saját hangját? Hol húzódik a határ a hagyományőrzés és az újítás között a Nintendo univerzumban? És hogyan érdemes kezelni egy szereplő szándékosan gyermeteg hangját egy sokoldalú közönségű játékban?
